„Itt van az ősz, itt van újra, s szép mint mindig...” nekünk, motorosoknak is. Bár a szűk értelemben vett motoros szezonnak, a nyárnak vége, semmi okunk rá, hogy lerakjuk a kétkerekűt, hiszen ez az évszak is számtalan szép pillanatot tartogat számunkra: gondoljunk csak a gyönyörű, meleg őszi színekbe burkolózó természetre vagy a lágy napsütésre. Persze a motorozás ilyenkor több odafigyelést igényel, mint a legmelegebb hónapokban, ezért nem árt, ha fejben és fizikailag is felkészülünk a megváltozott körülményekre.

Az öltözködés valamivel macerásabb, mint nyáron, hiszen ilyenkor nem elég az, ha gyorsan magunkra kapunk egy szellős dzsekit, motoros farmert, hanem ügyelni kell a megfelelő, réteges öltözködésre is, hiszen változékony az idő. De ez nem csupán praktikum kérdése: egy fázástól remegő motoros kevésbé tud a vezetésre koncentrálni, sokkal lassabb a reakcióideje, és elgémberedett ujjakkal még a fékezés is nehezebb.

Amit mindenképpen érdemes beszerezni a hidegebb időszakra, az a motoros aláöltözék, mely melegen tart, miközben nem izzadunk bele, ha melegebbre fordul az idő - de megfelelőek a softshell anyagú ruhadarabok is, melyek rugalmasak és jó hőtartó képességűek. A sisakmaszk, kendő vagy egy csősál is az őszi kollekció elengedhetetlen része. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a láthatóság. Viseljünk bátran high-visibility (fluo) motoros ruhákat, bukósisakot, hogy az esetlegesen párás, ködös időben is könnyen észrevegyenek a közlekedés többi résztvevői!

A motort is lehet téliesíteni: egy nagyobb plexi, egy kézvédő, és máris sokat tettünk a minket érő hideg ellen. De jó szolgálatot tehet egy lábvédő (lábtakaró) is, ami nem engedi be a metsző menetszelet, és véd a csapadék ellen. Hasznos lehet olyan komfortot fokozó extrák beszereltetése, mint az ülés- és markolatfűtés. Ilyeneket a szaküzletekben utólagosan is be tudnak szerelni. Egy jó szélvédelemmel rendelkező maxirobogón - meglepő vagy sem - például nem ér minket több eső, mintha a buszmegállóban várakoznánk 20 percig a piros hetesre. De óvjuk a gépet is! Így ha a szabad ég alatt tartjuk, éjszaka motortakaró ponyvával védjük az esőtől, párától és hidegtől.

Az abroncsok tapadása ilyenkor már sokkal rosszabb, mint nyáron. Lassabban érik el az üzemi hőmérsékletet, ráadásul a merev anyagú gumi egyik pillanatról a másikra engedi el az aszfaltot, minden előjel nélkül (szemben az üzemi hőmérsékletre melegedett gumival, melynél érezni a csúszáshatárt). A nyári gumik tapadása +7 fok felett megfelelő, és sajnos motorokra nem is igazán gyártanak téli abroncsokat.

Egy korábbi bejegyzésünkben már írtunk az esőben motorozásról. Ősszel a hűvösebb időjárás miatt a fák árnyékolta területen nehezebben szárad fel a csapadék, így ott fokozottan vigyázni kell, nehogy víztócsára fussunk, valamint az összefüggő vízréteg alatt rejtőzködhet kátyú vagy nyomvájú, melyet nem látunk előre. Zordabb időjárás esetén a talaj menti pára is ráfagyhat az útra, melyen könnyen megcsúszik a kerék.

Gyérebb forgalmú utakon a lehullott falevelek jelentenek veszélyforrást, hiszen szárazon is nagyon csúsznak, vízzel érintkezve pedig majdhogynem olyan, mintha jégre hajtanánk. Ezért erre fokozottan vigyázzunk, éppúgy, mint a mezőgazdasági gépek által felhordott sárral, ami a motorosok egyik legnagyobb ellensége. Szerencsére általában előre észrevehető, de az eső ezt is elrejtheti, így a bekötő- és földutak környékén csak óvatosan!

Az ősz a kellemes, komótos túrák időszaka, semmiképp sem a minél gyorsabb „futamok” ideje. Lassítsunk kicsit a nyári tempón, vegyük sarkosan a kanyarokat, tartsunk nagyobb követési távolságot. Nem az a lényeg, hogy mikor érünk haza, hanem hogy egyben hazaérjünk! 

Hallottatok már a MOL legújabb motorosbarát kezdeményezéséről? A cég megkezdte néhány töltőállomás átalakítását, hogy ezzel kedvezzen a motorosoknak, robogósoknak. 

Talán néhányan emlékeztek, hogy nyáron megkérdeztük a Motoros Family tagjait arról, hogy mi a véleményük a benzinkutakról és a tankolás körülményeiről általában, milyen szempontokat vesznek figyelembe, ha tankolásról van szó.

Több százan kitöltötték a kérdőívet, ami azt mutatta meg a MOL számára, hogy ez egy fontos kérdés a kétkerekűn közlekedőknek. Kiderült, hogy nem kényelmes a motoros ruházatban történő tankolás, kézmosás, sokan pedig a parkoló motorok biztonságáért aggódnak. 

Az is kiderült, hogy szívesen vennék a motorosok, ha egy-két apró javítást a töltőállomáson is elvégezhetnének a gépeiken.

A kutatás tanulsági alapján úgy döntött a MOL, hogy néhány benzinkutat kifejezetten a motorosok, robogósok igényeire szabva alakít át, és teszi ezáltal kényelmesebbé a kétkerekű tankolást. Az első motorosbarát kút Budapesten, az Árpád Fejedelem útja 103. szám alatt található.

A megújult töltőállomáson mostantól aszfaltfestés jelöli a motoros tankoló-helyeket, melyek távol esnek a teherautók által használt kútoszlopoktól, a parkolóhoz viszont közel vannak. Van keréknyomás-mérő berendezés, valamint le is tudjátok mosni motorotokat a kézi- és kerékpármosó állomáson. Használhatjátok a bicikli- és motorjavító szerszámokat, ha pedig komolyabb gond van, megtaláljátok a legközelebbi szervizek elérhetőségeit is.

Ezentúl fizetéskor nem muszáj a kútoszlopnál hagyni a gépeiteket, hiszen kijelöltek számotokra a shophoz és a kiszolgáló oldalhoz egyaránt közeli, ugyanakkor a teherautó forgalomtól távol eső parkolóhelyeket.

Ezeket a beállók végében elhelyezett motoros parkoló táblák jelölik:

 Parkolótábla motorosoknak

További kényelmi funkció, hogy a mosdó helyiségekben ezentúl a kézmosóknál, a WC-fülkékben és a férfimosdó piszoárjai mellett felakaszthatjátok a sisakotokat, kabátotokat, kulcsotokat.

Bukósisaktartó a motorosbarát kút mosdójában

Az első motorosbarát töltőállomás példáját követve 2015 tavaszáig további öt kút kerül hasonlóképpen kialakításra, és jövőre már Egerben, Pécsett, Leányfalun, Balatonfüreden és Mogyoródon is élmény lesz a kétkerekű tankolás.

Mező Misi és Kárász Robi már tesztelte az első motorosbarát MOL kutat, ha teheted, próbáld ki Te is!

Megfelelő fejvédőt találni bizony nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elméletben tűnik. Sok mindenre oda kell figyelnünk a választáskor, amennyiben sokáig elégedetten szeretnénk majd használni az egyik legfontosabb védőfelszerelésünket. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy mindig érdemes szakember segítségét kérni a választáshoz. A tapasztalt eladók egyből látják, hogy jó-e a méret, vagy esetleg egyel nagyobbra/kisebbre van-e szükség. A méret helyességét a következő művelettel ellenőrizhetjük: a kezeinket kulcsoljuk össze a bukó hátulján, majd (a fejünket tartva) toljuk erősen előre. Ha így egy ujjnyi hely marad a sisak és a homlokunk között, a kiválasztott darab valószínűleg megfelelő lesz a számunkra. Meglepően hangzik, de nem szabad, hogy a sisak rögtön kényelmesen és lazán a fejünkre húzható legyen, mert ebben az esetben később, amikor egy kicsit tágul, és jobban a fejformánkhoz igazodik a bélés, már nem fog megfelelően tartani. Akkor jó, ha először kifejezetten szorosan illeszkedik a fejünkre - főleg az arcnál. A kezdeti „hörcsög-effektus” ne zavarjon senkit, később a párnázás igazodni fog hozzánk. Ez persze nem azt jelenti, hogy satuban kellene érezni a fejünket, sőt, van pár pont, ahol még ekkor sem szabad, hogy nyomjon: ilyen a halánték és a homlok. Itt egyrészt vékonyabb a szivacsréteg, ezért kevésbé idomul majd, valamint e területek nyomása se nem kellemes, se nem egészséges – akár rosszul is lehetünk, ha elszorítjuk ezeket a pontokat, így vigyázzunk.

Fontos szem előtt tartani, hogy – bár természetesen számít a külcsín is - nem biztos, hogy épp az előre kiszemelt modell lesz a legmegfelelőbb számunkra. Ahány gyártó, annyiféle kialakítás és héjszerkezet létezik, így korántsem biztos, hogy mindegyik sisak egyformán passzol ránk. Én egyszer egy nívós gyártó kifejezetten drága termékét néztem ki magamnak, de hiába, mert felpróbáláskor kiderült, hogy sajnos egyáltalán nem illik a fejformámra. Ilyenkor nincs más választásunk, keresni kell egy másik típust, vagy akár egy másik gyártót.

A bukó típusának kiválasztásakor mérlegeljük a leendő felhasználás módját is (ami értelemszerűen összefügg azzal, hogy milyen motorkerékpárunk van). Sportmotorra a zárt sisak, sport-túra vagy túrenduróra ezen kívül a felnyitható vagy modular bukó jöhet szóba. Krosszmotorra kifejezetten krosszsisak, robogóra akár nyitott sisak is felvehető - bár én személy szerint ezt nem ajánlom. Ha sokat utazunk nagy tempóban, országutakon vagy autópályán, nagyon fontos, hogy a bukó halk legyen, csökkentve a menetzaj hátrányos hatásait. Endurózásnál ez már másodlagos szempont, hiszen ott a jó szellőzés és praktikus kezelhetőség a fontosabb.

A sisak cseréjéről sokféle véleményt hallhatunk. Nem véletlenül, hiszen valóban nehéz egzakt kijelentést tenni ennek kapcsán. Ha elesünk, de sisakunk nem éri (vagy épphogy csak súrolja) az aszfaltot, nem feltétlenül kell lecserélnünk azt. Viszont egy nagyobb ütés, odacsapódás esetén már sérülhet a benne lévő, úgynevezett ütéselnyelő réteg, és azon a ponton többé nem lesz képes ellátni a védőfunkcióját. Ilyenkor – a saját biztonságunk érdekében – le kell cserélnünk a sisakot. Ugyanez igaz egy magasról történő leejtés esetében, még akkor is, ha nem keletkezik látható sérülésnyom. A jobb szaküzletekben egyébként rendelkezésre állnak olyan eszközök, melyekkel bevizsgáltathatjuk a sisakunkat. Ha mi magunk nem tudjuk eldönteni, hogy vajon mekkora lehet a sérülés, vegyük igénybe e lehetőséget.

És végezetül ne feledjük, hogy nem azért viselünk bukósisakot, mert a rendőr elvárja! Van az a mondás, hogy annyit költs bukósisakra, amennyit a fejed ér – és van benne valami. Természetesen nem azt mondjuk, hogy vásároljon mindenki több százezres termékeket, mert egy olcsóbb kategóriás felszerelés is lehet nagyon jó, de a kínai piacokon, hipermarketekben pár ezerért kapható bukósisakokat jobb, ha örökre elfelejtjük.

A Republic híres dalának kezdetét gyakran dúdolhatjuk manapság, hiszen az időjárás nem kímél minket, motorosokat sem - legalábbis ami a csapadék mennyiségét illeti. Így sokak számára lehet fontos kérdés, hogy mekkora az az eső, amiben még útnak induljanak motorral, vagy hogy egyáltalán elinduljanak-e, ha hull az égi áldás.

Pedig mindenkinek érdemes lenne megtapasztalnia ezt a helyzetet, és megtanulni az ilyenkor alkalmazható, helyes vezetési technikát. Bármennyire is veszélyesnek vagy ijesztőnek tűnik az esőben motorozás, valójában nem az, és ha pár dolgot szem előtt tartasz, nagy baj nem lehet.

A mai modern gumiabroncsok (kivéve persze a speciális, például a versenypályán használatos slick gumikat) megfelelő tapadást biztosítanak esőben, így a motorkerékpár továbbra is jól dönthető marad a kanyarokban. Azonban az autózásból ismert aquaplaning, vagyis a felúszás veszélye a kétkerekűeknél is fenn áll. Ez fizikailag azt jelenti, hogy nem szorul ki az abroncsok és az útfelület közötti csapadék, hanem a vízréteg feltorlódik, és addig növekszik a kerekek előtt, mígnem a gumi és az útburkolat közötti kapcsolat teljesen megszűnik. A tapadás elvesztése miatt ilyenkor a jármű megcsúszik, és akár teljesen irányíthatatlanná válik. Azonban fontos tudni, hogy ehhez egy teljesen összefüggő vízréteg, vagy az útra kerülő szennyeződés és csapadék bizonyos elegye szükséges. Ugyanakkor nagyon gyors tempóban kell ráhajtani a vizes felületre ahhoz, hogy ez a jelenség ténylegesen létrejöjjön, és mivel a motor abroncsai sokkal kisebb felületen érintkeznek az aszfalttal, mint egy autóé, eleve kisebb az esélye annak, hogy felússzon a jármű.

Sokan nem is gondolnák, de az eső kezdetekor kell a legóvatosabbnak lenni, hiszen ilyenkor a víz az úton lévő porral keveredve nyálkás elegyet alkot, tehát ekkor csúszik leginkább. Egy idő után az eső ezt lemossa. A vizes aszfalt tapadása ennek ellenére természetesen jóval kisebb, mint a szárazé, ezért fokozott óvatossággal vezessünk. Sokkal finomabban kezeljük a gázt és a féket, tartsunk nagyobb követési távolságot a többi járműtől. Az ABS hasznos kiegészítő ilyenkor, de ha nincsen blokkolásgátlónk, akkor mindenképp érdemes egy biztonságos területen fékpróbát végezni, hogy megtudjuk, hol a csúszáshatár.

Kanyarodásánál a fékezést fejezzük be már a kanyar bejárata előtt, és egyenletes gázon forduljunk. A kanyar ívét szükség esetén a hátsó fékkel korrigáljuk, és lassabb átmenettel gyorsítsunk ki. De igaz ez az egyenes szakaszokra is.

Nedves időben vigyázzunk a villamossíneken, a csatornafedeleken, a felfestéseken, a macskakövön és a fehér aszfalton, sárfelhordásokon, valamint a faleveleken, hiszen ezek nagyon tudnak csúszni ilyenkor. Ami a ruházatot illeti, mindenképp készüljünk - lehetőleg egyrészes - esőruhával, esőcsizmával, esőkesztyűvel, így biztosan nem fogunk bőrig ázni. Ezekből érdemes úgynevezett high-visibility darabokat választani, mert párás, ködös időben a láthatóság jelentősen romlik, és így, egy ilyen feltűnő kiegészítővel sokat tehetünk azért, hogy a többi közlekedő időben észleljen minket. A bukósisak plexije rossz időben könnyen bepárásodik, ami ellen ajánlott pin-lock lencsét felszerelni, vagy legalábbis valamilyen spray formátumban kapható páramentesítő szert alkalmazni. Táskára, vagy egyéb csomagokra húzzunk rá egy - a legtöbb motoros boltban kapható - esővédő zsákot, így azok sem fognak elázni. A motor alkatrészei jól bírják az esőt, ilyenkor csupán a lánc gyakoribb kenésére érdemes odafigyelni.

Legyünk tehát megfontoltak, tudatosak, de ne misztifikáljuk, és főleg ne aggódjuk túl a dolgot, mert sokszor épp abból van a baj. Inkább tanuljuk meg és élvezzük a motorozásnak ezt a formáját is!

Előző bejegyzésünkben pár lehetséges túraútvonalat, célpontot ajánlottunk a figyelmetekbe. Most ahhoz adunk tippeket, hogy mire is érdemes figyelni elindulás előtt és menet közben, hogy a túra ne a rossz élmények miatt maradjon emlékezetes.

Először is, az időkeretünkhöz, az anyagi lehetőségekhez és a társasághoz mérten válasszunk célpontot. Ha csak 2 napra akarunk kiruccanni, és nincs rá sok pénzünk, ne most akarjuk körbemotorozni a kontinenst. Ez esetben menjünk inkább országon belül valahova, vagy a már említett szomszédos régiókba. A társakat pedig lehetőleg úgy válasszuk meg, hogy köztük hozzánk hasonló tudású, tapasztalatú motorosok legyenek, és így senkinek ne kelljen „alább adnia”, se pedig túlvállalnia magát. Ugyanígy fontos lehet az, hogy azonos kategóriából válasszunk társakat. Tapasztalat, hogy a sportmotorosok szeretik a tempós, kanyargós hegyi utakat, de nem szívesen mennek nagyon messzire. Az ilyen típusú motorkerékpárok futóműveinek sajátossága miatt ugyanakkor nem szívesen merészkednek rosszabb minőségű utakra sem. A túramotorosok viszont inkább kényelmesebb tempóban motoroznak, hosszabb távokra is örömmel vállalkoznak, míg az endurósok nem rettennek meg akkor sem, ha el kell hagyni az aszfaltot.

Egy túra során nem csak a célpont a lényeges, hanem az oda vezető út is. Válasszunk szép útvonalakat, ahol már menet közben is van látnivaló, gyönyörködhetünk a táj szépségében. Ebből következően a tempót is úgy lőjük be, hogy ez lehetséges legyen: kanyargós szerpentineken 80-90 km/óra, egyenes, jó minőségű, belátható útszakaszokon 100-110 km/órás sebesség a megfelelő. Ha vannak út közben érdekességek, álljunk meg megnézni azokat - de ezt előre beszéljük meg a társainkkal. A tankolásokat is tervezzük meg még indulás előtt: ha a motor például 6 litert fogyaszt 100 kilométerenként, és 18 literes a tank, 300 kilométert tudunk megtenni egy teletöltés után. Természetesen ne centizzük ki, kalkuláljunk inkább úgy, hogy 200 kilométerenként meg tudjunk állni egy kútnál. Ilyenkor egyúttal tartsunk is szünetet, együnk, igyunk, kávézzunk, frissítsük fel magunkat, hogy aztán újult erővel folytathassuk az utat - mentálisan és fizikailag is! 200-250 kilométernél többet egyébként sem ajánlatos egyhuzamban levezetni.

A napi etapot az alapján határozzuk meg, hogy milyen jellegű utakon megyünk: autópályán 5-600 kilométer is bátran bevállalható, de kanyargós hegyi utakon, vagy rosszabb minőségű földutakkal tarkított terepen 2-300 kilométer is bőven elegendő lehet. Ráadásul érdemes úgy kalkulálni, hogy sötétben már ne kelljen vezetnünk, mert ilyenkor a vadveszély és a rossz látási viszonyok fokozott rizikót jelentenek. Ne kockáztassunk!

A szállás kiválasztása is fontos kérdés egy túra esetében. Ha előre tudjuk, hogy hol és hány éjszakát fogunk aludni, már otthonról foglaljunk le egy-egy kiválasztott szobát. Ilyen esetben előre tisztázni kell, hogy a résztvevők hajlandóak-e például többágyas szobákban megszállni, vagy esetleg egy kemping is megfelelne-e számukra. Ha az útvonal hosszú, és minden este más-más szállást kell találni, egy kicsit kényelmetlenebb lehet a dolog, mert ez esetben előfordulhat, hogy „vaktában” indulunk útnak. Ilyenkor sokszor a szerencsén is múlhat, hogy mennyire sikerül megfelelő szállást találunk az adott éjszakára, de vigasztaljon a tudat, hogy egy estét gyakorlatilag bárhol ki lehet bírni. Azonban ha tehetjük, lehetőleg olyan helyet válasszunk, ahol a motorokat is biztonságba helyezhetjük, lehetőleg egy zárt parkolóban.

Túravezetőként mindig legyünk felkészültek, és tartsunk fejben minden apró részletet. Így ha rögtönözni kell, azt is hatékonyabban tehetjük meg. Azonban, ha „csak” résztvevők vagyunk, akkor is akadnak feladatok: csak megfelelően felkészített motorkerékpárral induljunk el, tartsuk be a túravezető kéréseit (no meg persze a KRESZ szabályait), az átlagosnál is jobban figyeljünk a magunk és társaink biztonságára. Ha bármilyen bajt észlelünk, időben szóljunk. Ajánlott a zipzár alakzatban való haladás, így mindenki megfelelően láthatja az előtte lévő útszakaszt, és baj esetén a kikerülő manőver is könnyebben megvalósítható.

A pénzt is nagyjából kalkuláljuk ki előre. Ne számoljunk ki mindent forintra pontosan, mert bármikor közbejöhet egy váratlan kiadás, de ne is legyen nálunk az előreláthatóan szükséges összeg sokszorosa sem. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy napi 25 - 30 000 forinttal számolhatunk, és ebben benne van a benzinköltség, az esetleges útdíjak, a szállás, étkezés. Ha előre tudjuk, hogy például kompozni fogunk, vagy más, extra költséggel járó közlekedési formát veszünk igénybe, akkor azt számoljuk hozzá pluszban.

Csomagolásnál semmi felesleges dolog ne kerüljön a táskákba, csak a legszükségesebb ruhák, tisztálkodási szerek. Ha tudunk majd mosni, akkor vihetünk magunkkal valamivel kevesebb ruhát is, de meleg pulóver, esőruha mindig legyen nálunk. Ez utóbbiból az egyberészes verziót ajánljuk, mert egészen biztos, hogy akkor egyetlen vízcsepp sem jut be az alá.

A motorra rögzített zárható dobozok sokat segíthetnek a csomagelhelyezésben. Vegyünk példának egy 52 literes top case-t: ez 5 kiló önmagában, és 10 kilogramm a maximális terhelhetősége. Ha ehhez felrakunk még két-két 33 literes oldaldobozt, hatalmas tároló helyet nyerünk. Vigyázni kell azonban, hogy ne terheljük túl a motort, mert azzal a menettulajdonságai alapvetően megváltoznak. Olvassuk el motorunk használati útmutatójában, hogy mekkora a maximális terhelhetősége, és ebbe számoljuk bele az utas súlyát is, és szükség esetén állítsunk a hátsó rugóstagon.

A gumi bírjon többet, mint a valós táv, és olajcserét is végezzünk az út előtt, ha kell. Defektjavító spray, pár alap szerszám és elsősegély felszerelés is mindig legyen nálunk.

Ezek persze csak a legalapvetőbb dolgok, melyeken kívül még számtalan apróság felmerülhet. Fontos szem előtt tartani, hogy egy motoros túra alapjaiban más, mint egy autóval megtett út. Kompromisszumokat kell kötnünk mind a kényelem, mind a magunkkal vihető poggyász tekintetében, de ha ezt elfogadjuk, és mi magunk is rugalmasak vagyunk, nagy baj nem lehet.

Később aztán, ha már sokat túráztunk, számos rutindolog már „csuklóból” fog menni. 

Lassan bizony kérlelhetetlenül megérkezik az ősz, mindenki visszavonul a vízpartokról, helyette most már jöhetnek a kellemes városnéző séták, a nagy biciklizések vagy a hegyi túrák. Velünk, motorosokkal sincs ez másképp, csak éppenséggel mi (ilyenkor is) vasparipánkkal vesszük célba azokat a helyeket, amiket mások mondjuk autóval. De merre is érdemes „csatangolni”, ha egy kellemes kanyargással egybekötött utazás a cél?  A lehetőségek tárháza szinte végtelen.

Még csak át sem kell lépni az országhatárt, kis hazánkban is találni bőven olyan helyeket, ahova mindenképp érdemes ellátogatni. Ha csak egy napra vagy délutánra keresel elfoglaltságot, célba veheted a Budapesttől Északra, Észak-Nyugatra eső területet: a Pilis gyönyörű, és fantasztikus utak vezetnek arrafelé. Fagyizz egyet Szentendrén, gyönyörködj a váci kilátásban, nézd meg az Esztergomi Bazilikát, majd „csorogj le” a festői Pilisvörösvár, Solymár felé vezető utakon - talán nincs is olyan motoros, akinek ez ne tetszene.

Dél-Magyarországon ugyancsak kedvelt túrahelyszín a Mecsek és környéke, szintén remek, kanyargós utakkal. Erre járva megejthetsz egy pécsi városnézést, és elfogyaszthatsz egy finom villányi bort (persze csak ha ott szállsz meg éjszakára, és nem motorozol már tovább).

A Mátra és a Bükk sok lehetőséget kínál a kanyarogni vágyó motorosoknak: Parádsasvár, Sirok, Eger, Szilvásvárad, Lillafüred mind-mind olyan gyönyörűségesen szép helyek, melyeket akár többször is érdemes meglátogatni.

A szomszédos országok már közvetlenül a határ mentén is dúskálnak a lélegzetelállítóan szép helyekben. Ausztriánál átlépve azt gyakorlatilag alig kell pár kilométert utaznunk, és máris idilli, mesés hegyi utakra érkezünk. A népszerű Grossglöckner és a Nockalmstrasse mellett ajánlhatnánk az Alsó-Ausztriai völgységben található Türnitz környékét, mely Budapesttől körülbelül 3 óra alatt elérhető.

Szlovákia felé is bátran indulhatsz, Zólyom, Harmanec és Donovaly környéke közelségüknek, az olcsó szállásoknak és a sok látnivalónak köszönhetően ideális célpont akár rövidebb, akár hosszabb gurulást tervezel.

Útra fel tehát, sok szép hely vár, már csak rajtad múlik, melyiket járod be! Nektek mi a kedvenc túraútvonalatok? Írjátok meg nekünk!

És ne feledjétek, már országszerte megtaláljátok MOL Motoros Family térképeinket az alábbi MOL kutakon:

-       Eger, Rákóczi út (Mátra-Bükk)

-       Pécs, Komlói út (Baranya-Mecsek)

-       Leányfalu (Dunakanyar - Dobogókő)

-       Balatonfüred (Balaton északi part)

-       Mogyoród

-       Budapest, Árpád fejedelem útja

Az idei nyár kissé szeszélyesen alakult, a jó idő mellett sok esővel és hűvösebb napokkal tarkítva. Szinte nem is volt egy-két napnál hosszabb kánikula, mint régen, amikor kellemesen „aszalódhattunk” folyamatosan a 35 fokban. Ez a strandolóknak most hátrány, de a motorosoknak nem feltétlenül, hiszen jól beöltözve sokszor nem kívánjuk már a forróságot. Persze még ebben a változékony időben is óhatatlan, hogy aki elindul túrázni, ne fogjon ki pár napnyi rekkenő hőséget – ez szervezetünknek különösen megterhelő, ezért ilyenkor fokozottan figyelnünk kell magunkra.

Van pár alapvető szabály, amit mindenképp érdemes megfogadni és betartani, nehogy baj legyen.

Az első és legfontosabb, hogy mindig gondoskodj a megfelelő folyadék-utánpótlásról: legyen nálad víz vagy izotóniás ital, és folyamatosan fogyaszd is. Ne várd meg, hogy nagyon szomjas legyél, inkább állj meg többször inni. 2,5-3 liter víz ilyenkor az alap!

Ugyanígy az étellel: inkább egyél többször kisebb adagokat, nehogy leessen a vércukorszinted. Ezzel elkerülheted az esetleg hirtelen fellépő rosszullétet, ami a motoron kifejezetten veszélyes lehet.

Bármennyire is hívogató a laza szerkóban motorozás (mint már többször is hangsúlyoztuk), soha ne indulj el teljes testet takaró védőfelszerelés nélkül. Akkor inkább áldozz rá egy kicsivel többet, és válassz szellősebb kabátot, nadrágot. Ma már mindenből (bukósisak, felső, kesztyű, nadrág, cipő) lehet kapni hálós, kifejezetten nyári változatokat, amelyek jelentősen kényelmesebbé teszik a melegben való gurulást.

Ha úgy érzed, hogy már nem bírod tovább a hőséget, állj félre, vizezd be a hajad, mosd meg az arcod és pihenj egy kicsit. Egy 15 perces megállással nem veszítesz sok időt, de a szervezeted megköszöni. Én például van, hogy néha bevizezem a hajam, és úgy veszem rá a bukót – jó darabig nagyon kellemesen tud hűsíteni utána. De lehet kapni kifejezetten a sisakokba fújható spray-t is, ami „jegeli” a fejed, és kellemesen friss érzést biztosít.

Tehát csak óvatosan a melegben! Figyeld a tested jelzéseit, és ne terheld túl magad! Ha jól bírod, még akkor is érdemes többször szünetet tartani, mint hűvösebb időben.

Végül, de nem utolsó sorban, különösen fontos, hogy éber maradj, és ne álmosan, idegesen, szétesve indulj útnak. Ilyenkor sokszor eleve fáradékonyabbak vagyunk és a reakcióidőnk is hosszabb, ne tetézzük tovább. Nyáron egyébként is mindenki ingerlékenyebb, sietnek az emberek, több a dugó, sokszor elkalandozik a figyelmünk, ezért előfordul, hogy más hibáját is nekünk kell(ene) kivédeni.

Az így megszaporodó balesetek miatt kifejezetten fontos, hogy e kritikus hónapokban is megfelelő mennyiségű vérkészlet álljon a mentőegységek rendelkezésére. Augusztus az év „legvérszegényebb” hónapja, és ezért szeretnénk felhívni az emberek figyelmét a véradás fontosságára.

Ugye nem felejtetted el, hogy most hévégén tartjuk kampányunk központi rendezvényét a budapesti Millenáris Parkban? Hot-doggal, üdítővel és színes programokkal várunk!

De ami még ennél is fontosabb, hogy azzal, hogy eljössz vért adni, segíthetsz másokon. Számítunk rád!

További információ az augusztusi Véradás programunkról: https://www.facebook.com/events/657471027681713/

Általában mindenből a sajátunk a legszebb. Lehet, hogy kicsit kopott, lehet, hogy nem a legújabb, de mégiscsak a miénk. Ez gyakorlatilag az élet minden területére igaz, és nincs másképp a motorokkal sem.  Főleg, hogy nem sok olyan motoros van, aki egy egyszerű tárgyként viszonyul a paripájához – ennél az sokkal többet jelent, gyakorlatilag egy társat, akitől sajnálna megválni.

Ti hogy találtátok meg a „szívetek választottját” anno? Én emlékszem, az interneten, egy külföldi oldalon láttam meg először „őt”, és – ahogy mondani szokták – szerelem volt első látásra. Ott azon nyomban elhatároztam, hogy egyszer márpedig ilyen motorom lesz, nem is olyan soká’. És tényleg nem telt el sok idő, egy kis gyűjtögetés, majd keresgélés után megtaláltam. Élőben is ugyanolyan szép volt, mint képeken, sőt! És nekem azóta is a saját gépem a legszebb… természetesen  megcsodálom a szép vasakat, de sosincs olyan érzésem, hogy egy másik kellene.

Sokan a praktikumot szem előtt tartva választanak, de ez az érzés, azt gondolom, még akkor is megvan.  Persze mindenkinek van álommotorja, amiért bármit megadna, de ezek sokszor az elérhetetlen kategóriába tartoznak (hacsak nem ütöd meg a főnyereményt a lottón)…

Kíváncsiak voltunk rá, hogy Ti hogyan viszonyultok a motorjaitokhoz, és hogy mennyire „bensőséges” a kapcsolatotok, ezért egy versenyt hirdettünk „Én és a motorom” szlogennel. Facebook oldalunkon sok büszke tulajdonos mutatta meg magát gépével, és a Ti szavazataitok döntötték el, hogy a több mint 20 indulóból végül kik legyenek a nyertes párosok.

A motorszépségverseny eredménye:

1. helyezett (siófoki wellness hétvégét nyert): Györkös Dávid és motorja

2. helyezett (élményfürdő belépőt nyert): Porpáczy Richárd és motorja

3. helyezett (balatoni sétahajózást nyert): Sztudva Mónika és motorja

És ezt most nagyon is szó szerint értjük… A Motoros Family ugyanis augusztusban is robog tovább, és ezúttal (mint már bizonyára sokan tudjátok) a véradás fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet... Vagyis ennél sokkal többet teszünk, hiszen az egész országot átfogó véradó kampányt szervezünk a Ments Életet Alapítvánnyal közösen.

Kiemelt fontosságú ügy ez számunkra, hiszen augusztus az év „legvérszegényebb” hónapja. Ilyenkor - rossz még leírni is, de - sajnos több a baleset, kevesebb a véradó, így a vérkészletek bizony hamar megcsappannak. Sajnos volt már olyan ismerősöm, akinek azért kellett túl hosszú időt várnia egy nagyon komoly és fontos műtétre, mert egészen egyszerűen nem volt elegendő vér. Az lenne az ideális, ha ilyen nem fordulhatna elő.

Ezért is számít ilyenkor egytől egyig mindenki. Tudtad, hogy egy véradással három ember életét mentheted meg? Ez azért nem hangzik rosszul. Neked pedig semmibe sem kerül.

Az országos kampány egész hónapban tart, így Budapest mellett számos vidéki helyszínen is várunk:

De természetesen nem csak augusztusban van szükség a segítségedre, hanem folyamatosan az év során, ezért arra biztatunk, hogyha egészséges vagy és megteheted, menj el rendszeresen vért adni! (Egy kis személyes megjegyzés: a véradónak is jó a „csapolás”, hiszen a szervezeted felfrissül tőle.) Nem vesz igénybe túl sok időt, de – csak magunkat tudjuk ismételni – nagyon sokat segíthetsz vele.

Számítunk Rád!

Pár hónapja talán még csak álomnak tűnt, mostanra azonban valósággá vált, sőt, furcsa kimondani, de már túl is vagyunk az első MOL Motoros Family Fesztiválon. Hétvégén ugyanis Velencén gyűltek össze a „családtagok”, ahol egy kellemes, programokban gazdag napot töltöttünk együtt.

Pedig egy esős, hideg hét után és a borús előrejelzéseket olvasva, őszintén szólva nem sok jóra számítottunk, már ami az időjárást illeti. De végül nagyon kegyeibe fogadott minket az ég, hiszen szombaton ragyogó napsütés és 30 fok körüli hőmérséklet várta a tóhoz lelátogatókat.

Már kora reggel, 9 óra körül sok motoros gyülekezett a Velencei Vízi Várnál – sportmotorosok, csopperesek, endurósok, robogósok egyaránt eljöttek, itt senki sem lógott ki a sorból. A nap egy tókerülő túrával indult, melynek állomásain kvíz- és motoros ügyességi versenyeken vettünk részt, majd a nap végén a legügyesebbek díjakat is kaptak.

Visszaérkezve ki-ki talált magának való programot a strand területén (ami egyébként nagyon szép és éppen ezért szuper helyszínnek bizonyult), lehetett vízibiciklizni, csúszdázni, de többen egyszerűen csak ejtőztek egy kicsit, és két program között süttették magukat a parton. A „nagylányok” hennát, a kislányok csillámtetoválást festethettek magukra, a kicsiknek pedig még ugrálóvár is volt (benzinkút alakú, természetesen), ahol láthatóan nagyon jól érezték magukat.

A nap egyik fénypontja pedig az „Én és a motorom” fotózás majd a hangnyomás-mérés volt, ahol Kovács Áron „műsorvezetésével” a motortulajdonosok lemérhették, milyen hangosan tud üvölteni a gépsárkányuk. Ide aztán nem kellett kétszer invitálni a motorosokat: szép hosszú sorban állva várták, hogy sorra kerüljenek. Mit is mondjak, voltak vicces pillanatok…. nagyon jól szórakoztunk „csak” nézőként is.

Hát még az utána következő kötélhúzáson… bizony, ilyen is volt, mégpedig Honda és Kawasaki tulajdonosok feszültek egymásnak. Szoros volt a „meccs”, percekig tartott, mire eldőlt a csata - végül a „zöldek” kerültek ki győztesként.

A Magyar Mentőmotor Alapítvány is képviseltette magát, bemutatták a motort és a felszereléseket, amivel dolgoznak, valamint beszéltek az áldozatos és kemény munkáról, amit nap mint nap végeznek - nekik egyébként a hónap végéig gyűjt adományokat a Motoros Family.

Ha úgy gondolod, te is szeretnéd támogatni munkájukat, akár csak a legcsekélyebb összeggel, a http://mentomotoralapitvany.hu/magyar-mentomotor-alapitvany/ oldalon található bankszámlaszámon várjuk felajánlásodat! A közleményben tüntesd fel: Motoros Family.

A motoros rendőröket ugyancsak „kifaggatta” Kovács Áron, sok érdekességet megtudhattunk az ő munkájukról is.

És persze nincs Motoros Family rendezvény összefogás nélkül… ezúttal ez egy flashmobot jelentett, ahol szó szerint összefogtak a motorosok: szorosan egymás mellé állva, bukósisakjukat felvéve kialakították a jelképünknek számító szívet, benne az autóval és motorral. Íme, a végeredmény felülről. Jól mutat, igaz?

A nap végén levezetésnek koncerteken lazíthattak a részvevők, volt Firkin, Anima Sound System és Káosz Központ. Már jóformán sötétedett, mire véget értek a programok, így mindenki kellemesen elfáradva, de élményekkel tele térhetett haza, hiszen egy remek kis napot zártunk.

A hagyomány remélhetőleg elindult. Egy biztos, mi jövőre is szeretnénk Veletek fesztiválozni! De még az idei év is hosszú, és szerencsére jó sok programmal készülünk az elkövetkezendő hónapokban. Tartsatok velünk!