Egy korábbi bejegyzésünkben már hangsúlyoztuk, hogy az aktív biztonsági felszerelések mellett legalább olyan fontos (ha nem fontosabb) a passzív biztonság – magyarán saját vezetéstechnikai tudásunk fejlesztése.

De miért jók nekünk a vezetéstechnikai tréningek?

Legtöbben, mikor elkezdünk motorozni, magunktól – vagy a rutinosnak hitt motoros haver jótanácsai alapján – tesszük meg „az első lépéseket”. Azt hisszük, mindent nagyon jól és ügyesen csinálunk, pedig sokszor közel sem… sőt, még a nagy lépésnek hitt motoros jogosítvány sem arról papír, hogy milyen rutinos motorosok is vagyunk. Ilyenkor – sokszor szakszerű tanácsok teljes hiányában – sajnos rengeteg rosszul megszokott mozdulatot újra és újra megismétlünk, ami egy idő után természetesen rögzül. A tréningek ezeket igyekeznek kigyomlálni, olyan technikákat építve a helyére, melytől egészen egyszerűen jobb vezetővé válunk. 

Megtanítanak a helyes testtartásra, az „oda mész, ahova nézel” elv fontosságára, megtanítanak kanyarodni a motorral – igen, hiába hangzik viccesen, sokaknak ez alapvető gondot okoz. Megtanítanak helyesen fékezni vagy gyors elkerülő manővert végrehajtani, hogy ha kiugrik eléd az őzike, ne csak a szerencsén múljon, hogy ki tudod-e kerülni. Vagy épp arra, hogy mi van akkor, ha megcsúszik alattad a gép.

Hiba azt gondolni, hogy „ó, nekem ez már mind csípőből megy”… mikor beiratkozol egy oktatásra, és elkezded a manővereket gyakorolni a szakképzett oktatók utasításai alapján, egy pillanat alatt rájössz, hogy mindig van mit tanulni… legalább míg minden „jó mozdulat” rutinná nem válik, és még tovább. 

A kép forrása: http://www.motorcycle-uk.com