Megfelelő fejvédőt találni bizony nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elméletben tűnik. Sok mindenre oda kell figyelnünk a választáskor, amennyiben sokáig elégedetten szeretnénk majd használni az egyik legfontosabb védőfelszerelésünket. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy mindig érdemes szakember segítségét kérni a választáshoz. A tapasztalt eladók egyből látják, hogy jó-e a méret, vagy esetleg egyel nagyobbra/kisebbre van-e szükség. A méret helyességét a következő művelettel ellenőrizhetjük: a kezeinket kulcsoljuk össze a bukó hátulján, majd (a fejünket tartva) toljuk erősen előre. Ha így egy ujjnyi hely marad a sisak és a homlokunk között, a kiválasztott darab valószínűleg megfelelő lesz a számunkra. Meglepően hangzik, de nem szabad, hogy a sisak rögtön kényelmesen és lazán a fejünkre húzható legyen, mert ebben az esetben később, amikor egy kicsit tágul, és jobban a fejformánkhoz igazodik a bélés, már nem fog megfelelően tartani. Akkor jó, ha először kifejezetten szorosan illeszkedik a fejünkre - főleg az arcnál. A kezdeti „hörcsög-effektus” ne zavarjon senkit, később a párnázás igazodni fog hozzánk. Ez persze nem azt jelenti, hogy satuban kellene érezni a fejünket, sőt, van pár pont, ahol még ekkor sem szabad, hogy nyomjon: ilyen a halánték és a homlok. Itt egyrészt vékonyabb a szivacsréteg, ezért kevésbé idomul majd, valamint e területek nyomása se nem kellemes, se nem egészséges – akár rosszul is lehetünk, ha elszorítjuk ezeket a pontokat, így vigyázzunk.

Fontos szem előtt tartani, hogy – bár természetesen számít a külcsín is - nem biztos, hogy épp az előre kiszemelt modell lesz a legmegfelelőbb számunkra. Ahány gyártó, annyiféle kialakítás és héjszerkezet létezik, így korántsem biztos, hogy mindegyik sisak egyformán passzol ránk. Én egyszer egy nívós gyártó kifejezetten drága termékét néztem ki magamnak, de hiába, mert felpróbáláskor kiderült, hogy sajnos egyáltalán nem illik a fejformámra. Ilyenkor nincs más választásunk, keresni kell egy másik típust, vagy akár egy másik gyártót.

A bukó típusának kiválasztásakor mérlegeljük a leendő felhasználás módját is (ami értelemszerűen összefügg azzal, hogy milyen motorkerékpárunk van). Sportmotorra a zárt sisak, sport-túra vagy túrenduróra ezen kívül a felnyitható vagy modular bukó jöhet szóba. Krosszmotorra kifejezetten krosszsisak, robogóra akár nyitott sisak is felvehető - bár én személy szerint ezt nem ajánlom. Ha sokat utazunk nagy tempóban, országutakon vagy autópályán, nagyon fontos, hogy a bukó halk legyen, csökkentve a menetzaj hátrányos hatásait. Endurózásnál ez már másodlagos szempont, hiszen ott a jó szellőzés és praktikus kezelhetőség a fontosabb.

A sisak cseréjéről sokféle véleményt hallhatunk. Nem véletlenül, hiszen valóban nehéz egzakt kijelentést tenni ennek kapcsán. Ha elesünk, de sisakunk nem éri (vagy épphogy csak súrolja) az aszfaltot, nem feltétlenül kell lecserélnünk azt. Viszont egy nagyobb ütés, odacsapódás esetén már sérülhet a benne lévő, úgynevezett ütéselnyelő réteg, és azon a ponton többé nem lesz képes ellátni a védőfunkcióját. Ilyenkor – a saját biztonságunk érdekében – le kell cserélnünk a sisakot. Ugyanez igaz egy magasról történő leejtés esetében, még akkor is, ha nem keletkezik látható sérülésnyom. A jobb szaküzletekben egyébként rendelkezésre állnak olyan eszközök, melyekkel bevizsgáltathatjuk a sisakunkat. Ha mi magunk nem tudjuk eldönteni, hogy vajon mekkora lehet a sérülés, vegyük igénybe e lehetőséget.

És végezetül ne feledjük, hogy nem azért viselünk bukósisakot, mert a rendőr elvárja! Van az a mondás, hogy annyit költs bukósisakra, amennyit a fejed ér – és van benne valami. Természetesen nem azt mondjuk, hogy vásároljon mindenki több százezres termékeket, mert egy olcsóbb kategóriás felszerelés is lehet nagyon jó, de a kínai piacokon, hipermarketekben pár ezerért kapható bukósisakokat jobb, ha örökre elfelejtjük.