„Itt van az ősz, itt van újra, s szép mint mindig...” nekünk, motorosoknak is. Bár a szűk értelemben vett motoros szezonnak, a nyárnak vége, semmi okunk rá, hogy lerakjuk a kétkerekűt, hiszen ez az évszak is számtalan szép pillanatot tartogat számunkra: gondoljunk csak a gyönyörű, meleg őszi színekbe burkolózó természetre vagy a lágy napsütésre. Persze a motorozás ilyenkor több odafigyelést igényel, mint a legmelegebb hónapokban, ezért nem árt, ha fejben és fizikailag is felkészülünk a megváltozott körülményekre.
Az öltözködés valamivel macerásabb, mint nyáron, hiszen ilyenkor nem elég az, ha gyorsan magunkra kapunk egy szellős dzsekit, motoros farmert, hanem ügyelni kell a megfelelő, réteges öltözködésre is, hiszen változékony az idő. De ez nem csupán praktikum kérdése: egy fázástól remegő motoros kevésbé tud a vezetésre koncentrálni, sokkal lassabb a reakcióideje, és elgémberedett ujjakkal még a fékezés is nehezebb.
Amit mindenképpen érdemes beszerezni a hidegebb időszakra, az a motoros aláöltözék, mely melegen tart, miközben nem izzadunk bele, ha melegebbre fordul az idő - de megfelelőek a softshell anyagú ruhadarabok is, melyek rugalmasak és jó hőtartó képességűek. A sisakmaszk, kendő vagy egy csősál is az őszi kollekció elengedhetetlen része. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a láthatóság. Viseljünk bátran high-visibility (fluo) motoros ruhákat, bukósisakot, hogy az esetlegesen párás, ködös időben is könnyen észrevegyenek a közlekedés többi résztvevői!
A motort is lehet téliesíteni: egy nagyobb plexi, egy kézvédő, és máris sokat tettünk a minket érő hideg ellen. De jó szolgálatot tehet egy lábvédő (lábtakaró) is, ami nem engedi be a metsző menetszelet, és véd a csapadék ellen. Hasznos lehet olyan komfortot fokozó extrák beszereltetése, mint az ülés- és markolatfűtés. Ilyeneket a szaküzletekben utólagosan is be tudnak szerelni. Egy jó szélvédelemmel rendelkező maxirobogón - meglepő vagy sem - például nem ér minket több eső, mintha a buszmegállóban várakoznánk 20 percig a piros hetesre. De óvjuk a gépet is! Így ha a szabad ég alatt tartjuk, éjszaka motortakaró ponyvával védjük az esőtől, párától és hidegtől.
Az abroncsok tapadása ilyenkor már sokkal rosszabb, mint nyáron. Lassabban érik el az üzemi hőmérsékletet, ráadásul a merev anyagú gumi egyik pillanatról a másikra engedi el az aszfaltot, minden előjel nélkül (szemben az üzemi hőmérsékletre melegedett gumival, melynél érezni a csúszáshatárt). A nyári gumik tapadása +7 fok felett megfelelő, és sajnos motorokra nem is igazán gyártanak téli abroncsokat.
Egy korábbi bejegyzésünkben már írtunk az esőben motorozásról. Ősszel a hűvösebb időjárás miatt a fák árnyékolta területen nehezebben szárad fel a csapadék, így ott fokozottan vigyázni kell, nehogy víztócsára fussunk, valamint az összefüggő vízréteg alatt rejtőzködhet kátyú vagy nyomvájú, melyet nem látunk előre. Zordabb időjárás esetén a talaj menti pára is ráfagyhat az útra, melyen könnyen megcsúszik a kerék.
Gyérebb forgalmú utakon a lehullott falevelek jelentenek veszélyforrást, hiszen szárazon is nagyon csúsznak, vízzel érintkezve pedig majdhogynem olyan, mintha jégre hajtanánk. Ezért erre fokozottan vigyázzunk, éppúgy, mint a mezőgazdasági gépek által felhordott sárral, ami a motorosok egyik legnagyobb ellensége. Szerencsére általában előre észrevehető, de az eső ezt is elrejtheti, így a bekötő- és földutak környékén csak óvatosan!
Az ősz a kellemes, komótos túrák időszaka, semmiképp sem a minél gyorsabb „futamok” ideje. Lassítsunk kicsit a nyári tempón, vegyük sarkosan a kanyarokat, tartsunk nagyobb követési távolságot. Nem az a lényeg, hogy mikor érünk haza, hanem hogy egyben hazaérjünk!