InstagramBár a gyorsasági motorokról nem épp a komfort szó ugrik be elsőként, a címben szereplő két kifejezés bizony nem összeférhetetlen. Az ezredforduló környékén még olyan sportmotornak nevezett gépek közül is válogathattunk, amelyek egy komolyabb túrára is hibátlanul megfeleltek - és az sem volt baj, ha közben útba esett egy versenypálya.
Mára a helyzet azért kicsit megváltozott. A gyártók igyekeznek sokféle gépet készíteni minden felhasználási területre. Ha lájtosan csorogni akarunk, válasszunk csoppert, ha agresszívabban cirkálni, vegyünk powercruisert, ha túrázgatni szeretnénk, akkor valami közepes túragépet, ha komolyabbakat kirándulni, akkor nagy túraendurót. Pályázáshoz pedig lehet válogatni a sportmotorok közül. De mi van azokkal, akik nem szeretnék feláldozni a kényelmet egy sportgép nyújtotta élvezet és kinézet kedvéért? Nekik is van miből választaniuk.
A neves MotorCycleNews magazin alaposan, több szempontot figyelembe véve kikérdezte 12 000 olvasóját, ebből született meg az alábbi lista az öt legjobb olyan sportmotorról, amelyekkel anélkül kimotorozhatod a tankból a benzint, hogy fájós háttal-nyakkal-csuklóval kellene leszállnod róluk.
Nem meglepő, hogy szerepel a felsorolásban a Honda CBR1000RR, amelyet 2004-es megjelenése óta az egyik leginkább felhasználóbarát sportmotornak tartanak. Közúton is megállja a helyét, futóműve utcabarát (még idehaza is), százhetven-egynéhány lóereje pedig több, mint elegendő a sportosság érzéséhez. Az ezres Fireblade finom modora a pályán hátrány volt, legalábbis korabeli kategóriatársaihoz viszonyítva, ezért végzett hátrébb az akkori összehasonlító teszteken. De az utca emberét ez nem igazán érdekelte, így hát szépen megteltek az utcák a barátságos Tűzpengékkel. Sokkal nagyobb volt a sikere ott, mint a pályán, az eladások alapján is teljesen megérdemelt a helye a toplistában, ahol 74%-os eredménnyel az 5. helyen szerepel.
A következő versenyző csak egy hajszállal volt „jobb”, 75%-kal futott be a 4. helyre a Suzuki GSX-R1000. Kissé meglepő eredmény ez, mert bár a modell 2001-es piacra dobása óta töretlen népszerűségnek örvend utcán és pályán egyaránt, de nem elsősorban a kényelme miatt lett sikeres, sokkal inkább brutális jelleme, hangja, ugyanakkor könnyű kezelhetősége tette sikeressé.
A bronzérem sorsa már kevésbé volt meglepő, akár még a győzelemre is esélyes lehetett volna a Honda CBR600F, amely 79%-kal futott be a 3. helyre. A típus a sportosabb beállítottságú, de átlagos igényekkel bíró utcai motorosok körében igazi legendának számít, 1987 óta nagy népszerűségnek örvend és még 2006-ban is vásárolták a 2004-ben legyártott (utolsó) példányokat, így elmondható, hogy ez a világ egyik legnépszerűbb utcai motortípusa. Vezető és utas is kiválóan érezhette magát a kényelmes nyeregben, ez előbbi a 108 lóerő nyújtotta dinamikának, ez utóbbi pedig a kiemelkedő komfortnak örülhetett.
A lista 2. helyezettje a maga 79%-ával a zöldek egyik zászlóshajója, a ZX-9R, amely annak idején teljesítménye mellett kétszemélyes kényelméről is híres volt. A kilencszázas Ninja komfortjához az utcára hangolt futómű, a nagy ülőfelületek és a terebélyes idomok is hozzájárultak. Az ezredforduló utáni években talán ez a modell volt a legalkalmasabb hétköznapi használatra a japán ezresek közül. Kedvelte az egyszeri motoros, hiszen komolyabb mennyiségű kilométert lehetett beletekerni komolyabb fájdalmak nélkül, 140 lóerő körüli teljesítménye pedig garancia volt a dinamikus utazásra.
Végül az aranyérmet, a legkényelmesebb "sportmotornak" járó elismerést a Yamaha Thundercat zsebelhette be. Az 1996-tól 2003-ig gyártott Cicán szinte semmit sem változtattak az évek folyamán, a fényezésektől eltekintve. Ennek tükrében a 1996-os technikát az ezredforduló után már lehet, hogy túlzás sportmotorként titulálni, de a gép által nyújtott komfortérzet megkérdőjelezhetetlen. Az is érdekes, hogy a Thundercatből nem vált egy igazi slágermodell, viszont akinek valaha volt ilyen a birtokában, az nem (szívesen) vált meg tőle. Talán ez mindent elmond az YZF600R megnyerő természetéről, nem véletlen, hogy 83%-os eredménnyel végzett a felmérésen. Úgy látszik, a legtöbbeknek még mind a mai napig elegendő a Thundercat 100 lóereje az utcai motorozáshoz. Bár ebben az összeállításban a kényelem a fő szempont, amiben első osztályú a 600-as hangvillás: puha, kétszemélyes nyereg, magas kormánycsutkák, alacsony lábtartók és csinos, sportos kinézet sok-sok motoros kívánságlistájának elemei ezek.
