InstagramA Motoros Family áprilisban a környezetvédelem jegyében robog.
Életkörülményeink, fogyasztási szokásaink egyre nagyobb terhet jelentenek környezetünknek. Azzal, hogy beindítjuk motorunkat, máris feladatot adunk a természeti környezetnek, nehezítjük „légzését”. Sokat hallhatunk arról, hogy a motorozás mennyire környezetszennyező tevékenység, és bárcsak mindenki gyalog közlekedne helyette. Valóban olyan rossz azonban a környezetnek, hogy motorozunk?
Az tény, hogy a modern nagyvárosok egyik legégetőbb problémája a széndioxid-kibocsátás, a városi levegő károsításáért 90%-ban a belsőégésű motorok a felelősek. Ez főként az elégetett benzin és a gázolaj mennyiségének csökkentésével szorítható vissza. Persze ha csak gyalog közlekedünk, tökéletesen teljesítjük ezt a feladatot, de senkitől nem várható el. Érvelhetünk amellett is, hogy kevésbé szennyezzük a környezetünket két keréken gurulva, mint négyen. Azzal ugyanis valóban kevesebb káros anyagot bocsátunk ki, hogy egyedüli utasként (vagy ketten) egy jóval kisebb járműt választunk. Elég egy személynek két kerék is!
Azzal pedig, hogy a vezetőülésből a robogó nyergébe pattanunk át, a tankolások gyakoriságát akár a harmadára is csökkenthetjük. Amellett se menjünk el, hogy a dugókkal tarkított városokban sokkal rövidebb alatt tehetünk meg egy adott távot két keréken, ezzel kevesebb káros anyagot bocsátva ki. A fejtegetés ugyan nem nyugszik tudományos alapokon, kicsit mégis megnyugtathatjuk magunkat, hogy talán nem a motorozással ártunk a legtöbbet bolygónknak.
Ettől még természetesen mi motorosok sem húzhatjuk ki magunkat a felelősség alól, és oda kell figyelnünk arra, hogy mennyire terheljük környezetünket.
A tudósok több mint két évtizede foglalkoznak az ökológiai lábnyom fogalmával, amely megmutatja, hogy mekkora az a biológiailag termékeny terület, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat. Korábban elsődlegesen valamilyen területi alapú egységekre alkalmazták a mérési módot (régiókra, országokra vagy a Föld népességének egészére), ma pedig már szervezetekre vagy akár egyénekre lebontva is kiszámolhatjuk az ökológiai lábnyom méretét.
Az interneten is találhatunk többféle kalkulátort, melyek segítségével mi magunk is megtudhatjuk, mekkora lábon élünk. Ezekben lakókörnyezetünkről, étkezési, majd közlekedési szokásainkról kérdeznek. Ha válaszolunk mindenre, megtudhatjuk, hogy életvitelünkkel hány földi hektárt emésztünk fel.
A kutatások alapján egy ember rendelkezésére 1,8 hektár áll, viszont egy átlag magyar ember 3,1 hektárt használ el. Ez az adat eléggé tragikusan hangzik, és mindannyiunk feladata lenne a méretét lecsökkenteni. Ehhez érdemes kicsit belelátnunk, mi hogyan járulunk hozzá ennek a számnak az alakulásához.
Mindannyian kiszámolhatjuk, mekkora földterületet igénylünk. Mi EZT a számlálót használtuk. Tudd meg Te is, mekkora lábon élsz!
Ha pedig az eredményből úgy érzed, nem teszel eleget a természetért, gyere el Te is fát ültetni velünk április 22-én, a Föld napján!
Április 22. 16:00, Városligeti fasor
Források:
http://www.okologiailabnyom.hu/
http://www.sportmotor.hu/motoros_hirek/biztonsag/szennyezz.html
